A koronavírus terjedésének megakadályozása Magyarország egyik legfontosabb feladata. A fertőzés terjedése különösen veszélyes az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben, ahol a lakókat egészségi állapotuk és életkoruk okán kiemelt védelemben kell részesíteni.
Az Önálló Életvitel Európai Hálózata (ENIL) a mai napon adta ki a legfrissebb tanulmányát[1], melyben azt vizsgálta, hogyan használják fel a tagállamok az Európai Befektetési és Struktúrális Alaptól szármázó forrásaikat arra, hogy unió szerte fenntartsák a fogyatékossággal élő személyek szegregációját. A tanulmány megjelenését megelőzően a következő felhívást intézték az uniós tagállami kormányok felé.
Kattintson a képre!
A nagy létszámú intézmények ideje lejárt![2] A fogyatékossággal élő személyek világnapján az Önálló Életvitel Európai Hálózata (ENIL) sajtóközleményben fordult az európai államok kormányaihoz. Arra szólították fel őket, hogy ne húzzák tovább a nagy létszámú intézmények kitagolásának folyamatát, és tegyék elsődlegessé a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének biztosítását és az érintettek közösségbe való befogadását. Az európai fogyatékossággal élő személyek szegregációjának fenntartása helyett a közpénzeket – valamint különösen az uniós alapokat-, személyi segítő hálózat kialakítására, támogatott lakhatás biztosítására, az érintett családok megtámogatására és mindenki által igénybevehető közszolgáltatások működtetésére fordítsák.
A koronavírus-járvány újabb bizonyítékul szolgált arra, hogy a különböző méretű és elnevezésű intézmények miért alkalmatlanok arra, hogy az emberek lakhatását biztosítsák. A Disability Rights Monitor koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kérdőíve kitöltőinek 83%-a azt mondta, hogy az országa kormánya egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan hozott intézkedéseket az intézményekben élő fogyatékossággal élő személyek életének, egészségének és biztonságának védelme érdekében. A válaszadók 70%-a úgy nyilatkozott, hogy nem hagyhatták el az intézményt, így az intézménybe bezárva, elszigetelten töltötték az első hullám időszakát, mindeközben 84%-uk egyáltalán nem fogadhatott látogatókat. Az intézményekben történt halálesetek az össz koronavírus okozta halálozások 19-72 %-át tették ki.
Az ENIL első önálló életvitellel kapcsolatos felmérése azt mutatja, hogy bár a 42 európai országból 17-nek van kitagolási stratégiája, abból a fogyatékossággal élő személyek szerint 8 nem megfelelő és 6 fejlesztésre szorul. A 42 országból 22 ország fogyatékossággal élő állampolgárai tisztában vannak azzal, hogy az unós alapokat arra használják fel, hogy felújítsák a már meglévő intézményeket vagy új szegregált szolgáltatásokat vagy intézményeket alakítsanak ki. Azt mondják, hogy a változáshoz idő kell, de számos fogyatékossággal élő személy számára a helyzet csak rosszabbra fordult.
Az ENIL azért fogott össze két portugál európai parlamenti képviselővel – Marisa Matiassal and José Gusmãoval (GUE/NGL) -, hogy ösztönözze az Európai Bizottságot arra, hogy eleget tegyen a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény szerinti kötelezettségeinek, és tiltsa be, valamint szankcionálja az elkülönítésre épülő tagállami befektetéseket. Készítettek egy angol és portugál nyelven elérhető videót, amiben könnyen érthető módon elmagyarázzák, hogy emberi jogi jogsértést követ el az, aki az uniós alapokat arra használja fel, hogy fogyatékossággal élő személyeket kis vagy nagy létszámú intézménybe zárja. A céljuk az, hogy a fogyatékossággal élő személyek érdekvédelmi szervezetei, a civil szervezetek, és maga a társadalom is szélesebb körben felügyelje és monitorozza az uniós alapokból megvalósuló projekeket.
Ünnepeljük ezt a világnapot úgy, hogy megmondjuk a kormányainknak, hogy eddig és ne tovább! Lejárt az idő! A jelenlegi helyzet, vagyis a világjárvány fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt hatása, az ENSZ bizottság által újonnan felállított kitagolással foglalkozó munkacsoport, valamint az intézményekre mint halálcsapdákra tekintő megnövekedett figyelem, kivételes lehetőséget teremtenek arra, hogy az önálló életvitelt mindenki számára elérhetővé tegyük! Használjuk ezt ki és tegyünk érte együtt!
A Prima Primissima küldetése, hogy példaképeket állítson a társadalom elé: azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet mindannyiunk számára.
Ezzel a díjjal – 2003-as alapítása óta – minden évben elismerik és jutalmazzák a magyar kultúra művelőit, a magyar művészet, tudomány és sport jeles képviselőit.
Ebben az évben a koronavírus járvány miatt a rendezvények elmaradtak, ezért a hagyományos kategóriákban nem adtak át díjakat. Azonban az Alapítvány képviselői úgy döntöttek, hogy más formában szeretnék támogatni azokat a hazai szervezeteket, amelyek kimagasló munkát végeznek saját szakterületükön. Ezért idén tíz olyan szervezet részesült elismerésben, amelyek hátrányos helyzetbe kerültek a világjárvány miatt.
A kuratórium tagjai mintegy 200 jelöltből választották ki azokat, akik végül megkapták az elismerést.
Ezúton is szeretnénk megköszönni, azoknak, akik ránk gondoltak a jelölésnél és a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának (https://www.primissima.hu/kuratorium/), akik mellettünk döntöttek.
Várjuk az intézetek lakóinak és munkatársainak közös munkáit!
Az ÉFOÉSZ – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kialakított szakmai együttműködés keretében – pályázatot hirdet az értelmi fogyatékossággal élő emberek bentlakásos szociális intézményeinek lakói és munkatársai számára.
A koronavírus járvány miatti látogatási és intézmény elhagyási tilalom mind a lakók, mind az intézetek munkatársainak mentális egészségére rendkívül negatív hatással van, ezért szeretnénk összegyűjteni, jutalmazni és megosztani minél több olyan jó gyakorlatot, amelyek csökkentik a járvány miatti szorongást, a bezártság és elszigeteltség érzését, jó hatással vannak az intézményben élők és dolgozók lelki egészségére, közösségteremtő hatásúak.
Az intézmények lakóinak és munkatársainak közös munkáját várjuk, a programok fényképes dokumentációjának formájában.
A pályázatról további információ az alábbi kiírásban található.
Felmentést kapnak azok az értelmi fogyatékossággal élők, akik számára nehézséget okoz a maszkviselés.
A Magyar Közlönyben a mai napon megjelent a 484/2020 (XI.10.) számú kormányrendelet módosítása. A Kormány döntése alapján azok az értelmi fogyatékossággal élő emberek, akik számára gondot okoz a maszkviselés, mentességet kapnak és nem fenyegeti őket büntetés.
Köszönjük mindazoknak, akik segítették és támogatták ezt az ügyet!
Külön köszönettel tartozunk Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszternek, aki személyes közbenjárásával segített abban, hogy méltányos döntés szülessen.
Szövetségünk készített egy útmutatót arról, hogy ha egy egészségügyi intézményben értelmi fogyatékossággal élő embert kell megvizsgálni, hogyan célszerű vele könnyen érthetően kommunikálni. Az anyag erről a linkről letölthető, vagy az efoesz@efoesz.hu e-mail címen igényelhető, ezzel is szeretnénk segíteni az egészségügyben dolgozóknak, akik rendületlenül tartják a frontot ebben a helyzetben.
Letölthető Egészségügyi információk Rólam kisfüzetünk kitöltésével megkönnyíthetjük az egészségügyi dolgozók munkáját, ha esetleg kórházba kerülnénk. Tartalmazza a legfontosabb adatokat, betegségeket, rendszeresen szedett gyógyszerek nevét és az allergiákat. A kis méretű füzet elfér bárhol, így tartsunk magunknál. Nyomtatható verzió letölthető a pdf lapozóból, vagy igényelhető az efoesz@efoesz.hu e-mail címen.
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) jogászt keres heti 40 órában, a Szövetség budapesti belvárosi irodájába.
Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke, az október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából átvehette a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetését. Az ünnepségre a Pesti Vigadóban került sor, ahol Dr. Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere és Dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár adta át a díjakat. A miniszter megköszönte a kitüntetettek munkáját, kiemelve, hogy az elismerésben részesülők tehetséggel, szorgalommal és kitartó munkával teremtenek maradandó értéket.
Hét nagy, nemzetközi fogyatékossági szervezet együttműködésével készült el a Disability Rights Monitor felmérés eredményeit rögzítő jelentés arról, hogy a koronavírus járvány idején hogyan érvényesülnek a fogyatékossággal élő személyek jogai. A felméréshez összeállítottak egy kérdőívet, melyet 134 országból 2100-an töltöttek ki. Túlnyomó többségben fogyatékossággal élő személyek és családtagjaik küldték vissza a kérdőíveket. Sajnálatos módon kevés visszajelzés érkezett a különböző országok kormányaitól és más független, az emberi jogok érvényesülését ellenőrző szervezetektől.